2013. december 5-én, este 6 órától, beszélgetést tartottak Szabó Magdáról, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Rövid, de tartalmas könyvtárazás és forralt borozás után, én is beültem a múzeum dísztermébe, izgatottsággal a szívemben. Aki ismer, tudja miért.
Az estét Havas Judit, előadóművész nyitotta meg, az Ókút című regényből idézve. A moderátor, Barna Imre, kritikus, beszélgetőtársai pedig Károlyi Csaba, irodalomkritikus, szerkesztő, illetve Szabó T. Anna, költő, műfordító voltak. Jelen volt Gergely Ágnes, költő, illetve a Szabó Magda életéből jól ismert, Géza is.
A diskurzust elindító kérdés, felvetés nem újszerű, mégis aktuális. Szabó Magda életművének, munkásságának kritikai recepciója ugyanis hiányosnak mondható, ellentétben népszerűségével. Sokan bestseller-írónak bélyegzik, sőt a celeb szó is elhangzott az est folyamán. Természetesen, a ma oly divatos kifejezést ne ”hagyományos” értelmében vegyük. Sokkal inkább mítoszteremtésről beszélhetnénk, melyet ő maga, tudatosan épített ki személye köré. Havasi Judit, a celeb szó helyett a karizmatikus egyéniség fogalompárt használta, hiszen magával ragadó jelenség volt. Károlyi Csaba kettős személyiségére is utalt, alátámasztva egy anekdotával. Géza, aki mögöttem ült, felháborodva súgta a mellette ülőnek, hogy nem kettős személyiségről van szó, csupán Sz.M. külön tudta választani a hivatását és magánéletét. Az anekdota ugyanis arról szólt, hogy Károlyi egy alkalommal az író(nő) lakásában vendégeskedett, interjút készítve, ahol borzasztó rendetlenség volt. Ezt követően látott egy beszélgetést a TV-ben, ami szintén Sz.M. lakásában lett felvéve, viszont ez a lakás csillogott, gyönyörű antik bútorokkal volt berendezve. Károlyit tehát a ”’munkahelyén fogadta.” Szabó T. Anna verseit dícsérte, hiszen úgy gondolja, érdemes azokat is olvasni, prózái mellett. Nemes Nagy Ágnessel egyetemben ugyanis Sz. M. is lírával kezdte pályafutását, melyek az Újhold című folyóiratban jelentek meg, mindkét költő esetében. Fontos mozzanathoz értünk, hiszen a folyóiratról elnevezett mozgalom tagjainak felsorolásánál- Nemes Nagy, Lator László, Pilinszky János, Rába György-gyakran Szabó Magda neve kimarad. Hogy miért, arra nem találtunk választ. Feltehetőleg túlzott népszerűsége miatt, ami, ahogy az elején említettük, a bestseller kategóriába sorolta és így többek között kanonizálása nehézkessé vált. Összességében viszont elvitathatatlan és örök érvényű az a zsenialitás, amellyel regényei témáihoz nyúlt és az olvasó elé tárta. (Disszertációm célja egyébként, hogy az életműben szereplő, említett feszültségeket feloldjam és prózai munkásságának, az irodalomtudományos vizsgálódásokkal méltó helyet szerezzek.)
A kellemes hangulatban eltöltött egy órát, Havas Judit zárta, ekkor már a Kívül a körönből citálva.
Beszélgetés Szabó Magdáról, a PIM-ben
2013 december 7. | Szerző: Máté Orsolya
2013. december 5-én, este 6 órától, beszélgetést tartottak Szabó Magdáról, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Rövid, de tartalmas könyvtárazás és forralt borozás után, én is beültem a múzeum dísztermébe, izgatottsággal a szívemben. Aki ismer, tudja miért.
Az estét Havas Judit, előadóművész nyitotta meg, az Ókút című regényből idézve. A moderátor, Barna Imre, kritikus, beszélgetőtársai pedig Károlyi Csaba, irodalomkritikus, szerkesztő, illetve Szabó T. Anna, költő, műfordító voltak. Jelen volt Gergely Ágnes, költő, illetve a Szabó Magda életéből jól ismert, Géza is.
A diskurzust elindító kérdés, felvetés nem újszerű, mégis aktuális. Szabó Magda életművének, munkásságának kritikai recepciója ugyanis hiányosnak mondható, ellentétben népszerűségével. Sokan bestseller-írónak bélyegzik, sőt a celeb szó is elhangzott az est folyamán. Természetesen, a ma oly divatos kifejezést ne ”hagyományos” értelmében vegyük. Sokkal inkább mítoszteremtésről beszélhetnénk, melyet ő maga, tudatosan épített ki személye köré. Havasi Judit, a celeb szó helyett a karizmatikus egyéniség fogalompárt használta, hiszen magával ragadó jelenség volt. Károlyi Csaba kettős személyiségére is utalt, alátámasztva egy anekdotával. Géza, aki mögöttem ült, felháborodva súgta a mellette ülőnek, hogy nem kettős személyiségről van szó, csupán Sz.M. külön tudta választani a hivatását és magánéletét. Az anekdota ugyanis arról szólt, hogy Károlyi egy alkalommal az író(nő) lakásában vendégeskedett, interjút készítve, ahol borzasztó rendetlenség volt. Ezt követően látott egy beszélgetést a TV-ben, ami szintén Sz.M. lakásában lett felvéve, viszont ez a lakás csillogott, gyönyörű antik bútorokkal volt berendezve. Károlyit tehát a ”’munkahelyén fogadta.” Szabó T. Anna verseit dícsérte, hiszen úgy gondolja, érdemes azokat is olvasni, prózái mellett. Nemes Nagy Ágnessel egyetemben ugyanis Sz. M. is lírával kezdte pályafutását, melyek az Újhold című folyóiratban jelentek meg, mindkét költő esetében. Fontos mozzanathoz értünk, hiszen a folyóiratról elnevezett mozgalom tagjainak felsorolásánál- Nemes Nagy, Lator László, Pilinszky János, Rába György-gyakran Szabó Magda neve kimarad. Hogy miért, arra nem találtunk választ. Feltehetőleg túlzott népszerűsége miatt, ami, ahogy az elején említettük, a bestseller kategóriába sorolta és így többek között kanonizálása nehézkessé vált. Összességében viszont elvitathatatlan és örök érvényű az a zsenialitás, amellyel regényei témáihoz nyúlt és az olvasó elé tárta. (Disszertációm célja egyébként, hogy az életműben szereplő, említett feszültségeket feloldjam és prózai munkásságának, az irodalomtudományos vizsgálódásokkal méltó helyet szerezzek.)
A kellemes hangulatban eltöltött egy órát, Havas Judit zárta, ekkor már a Kívül a körönből citálva.
Oldal ajánlása emailben
X