Előmondatok.
2013 január 23. | Szerző: Máté Orsolya
…és elkészült, útnak indult az X-dik blog, Varázslatos (b)irodalom címmel. Az író Én vagyok.
A cím kettőssége nem véletlen. Magában foglalja az Akármit, Akárkit, Akárhogyant, Akárholt, Akárhonnant. Motivációként az Élményt jelölném meg, amit az írás adhat. Élmény az Írónak és az Olvasónak.
Az Előmondatok útómondatában kívánok Magamnak és a leendő Olvasó(k)nak izgalmas, élménydús, de egyben pihentető jelenlétet a (b)irodalomban.
Buggyantott tojás.
2013 január 24. | Szerző: Máté Orsolya
Rántotta, omlett, tükörtojás, főtt tojás és buggyantott tojás. Bizonyára mindenki próbálta már valamelyiket. A tojás elkészítése nem nagy ördöngősség, viszont némelyik fajtája gyakorlást igényel. Tegnap, életemben először buggyantott tojást csináltam. A receptek alapján forrásban lévő ecetes vízbe lassan belecsurgattam a tojást és 3-4 percig főztem.
Életünk során kisebb és nagyobb akadályokkal, problémákkal, veszteségekkel találjuk szembe magunkat. Legtöbbször váratlanul. Megoldást mindig találunk, találnunk kell. A nap felkel és lenyugszik, az éjszaka elsuhan az álmaink felett. Egy újabb napra ébredünk, újabb akadályokkal, újabb problémákkal, újabb veszteségekkel. Át kell küzdenünk magunkat a következő napra, a következő hónapra, a következő évre. A problémák, amelyek megoldatlanul élnek tovább testünkben, elménkben, lelkünkben, forrongó katlanná, forrásban lévő vízáradattá változtat. A negatív gondolatok felemésztenek minket, pedig a másodpercek, percek, órák szinte gepárdként futnak el mellettünk úgy, hogy azt észre sem vesszük. Ezeket a pillanatokat megélhetjük savanyú, ecetes arckifejezéssel is, azon rágódva, mi volt, amikor még az a bizonyos gepárd épp mellettünk volt, de már nincs. A gepárdot már nem látjuk soha többé, a pillanat, amikor épp elsuhant melletünk, már nincs többé. Bizonyos értelemben meghalt, másrészt itt él az emlékezetünkben, a Múlt dobozában. A doboz, ami az Életünket tartalmazza. Mindent. Rosszat. Jót. Kedveset. Szépet. Tanulhatunk belőle, ha okosak vagyunk. Sokan viszont ennek a doboznak teljesen a hatalmába kerülnek és nem bírnak szabadulni tőle, állandóan turkálnak benne és a Szép, Jó mellett túl sokat foglalkoznak a Rossz, Fájdalmas fiókokkal. Nem tanulás céljából. A szenvedés céljából. Rágódunk azon, ami megváltoztathatatlan. Ennek eredményeképpen úgy telnek napjaink, mint a buggyantott tojásom félresikerült változata: a tojásfehérje szétszakadt, molyrágta függönyként lebegett a víz felszínén, cafatokban. Az eredmény ehető volt, de korántsem nevezném ínyencnek.
Második próbálkozásom már eredményesebbnek mondható. Egészben vehettem ki az edényből a tojást és annak sárgája úgy folyt szét a tányéromon, mint ahogy a napsugár bekúszik reggelente az ablakon és melegséggel árasztja el az éjszaka sötétjéből elszökött lakást. Ha nem a múltban élünk, hanem tankönyvként lapozgatjuk és a jelenünket pedig úgy alakítjuk, hogy az múlttá válása során rengeteg mesével, anekdotával, színes tréfával tarkul, olyanná válunk, mint a tökéletes buggyantott tojás. Egésszé, kinyílva melegséget árasztva.
Oldal ajánlása emailben
X